Akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint.
Emellett félmilliárd forintot adott a kormány a doktori képzés ösztönzésére.
A Ralstonia solanacearum okozta burgonyahervadás elleni rezisztencia mechanizmusait fedezték fel az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézete (ATK MGI) kutatóinak irányításával – derül ki az ELKH pénteki közleményéből.
Hosszú órákig vitatkozohatnak a képviselők kedden a 2024-es költségvetésről, de előtte még szavaznak többek között az építményi jogról, a háztartási kutak engedélyezésének eltörléséről, vagy épp a vendégmunkásokra vonatkozó új szabályokról.
A Törvényalkotási Bizottság nem indokolta meg döntését.
Különös vizsgálatnak vetettek alá kétéltűeket a magyar biológusok, hogy így bizonyosodjanak meg arról hogyan reagálnak a változó éghajlatra és a betegségekre. Az eredmények pozitívak, ám még további vizsgálatok szükségesek.
Az európai viszonylatban is egyedülálló leletet az ELTE, a Jász Múzeum és az Eötvös Loránd Kutatóhálózat régészei találták meg. A sírban a kor csúcstechnológiájának megfelelő eszközök voltak háborítatlanul.
Az ELKH-t létrehozása óta Maróth Miklós vezette, 2019. augusztus 1-jétől öt évre nevezték ki a szervezet élére.
Az elmúlt években csendesen beletörődött helyzetébe az MTA, azonban a Stádium28 Kör még rendezné az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak átadott vagyon sorsát. Ám a kormány más megoldást is választhat, mint a önkormányzatoktól elvett és az egyházaknak jutatott vagyon esetében. Noha súlyosan sérült az elmúlt években az akadémiai szabadság, az MTA vezetőivel mégis meg vannak elégedve a tudóstársaik.
A Balaton nyugati térségében a foltos nádiposzáta és a barkóscinege egyedein az Afrikában elterjedt Hyalomma rufipes kullancsfaj összesen tíz példányát azonosították az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) és az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) közös kutatócsoportjának tagjai.
Gyökeresen átalakítja a városiasodás az élőhelyeket – derül ki abból a kutatásból, amelyet az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpontja, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a dániai Aarhus Egyetem munkatársai végeztek.
Kora tavasztól folytatódik az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Kullancsfigyelő programja, amelynek során a szakemberek a lakosság bevonásával gyűjtenek adatokat a Magyarországon újonnan megjelenő veszélyes fajokról.
Az Alföldön számos erdőssztyepp-folt és kunhalom védi szigetként a hajdani élővilágot. Ezt a két erősen fragmentált – csak kis foltokban létező – élőhelytípust vizsgálták, és érdekes eredményekre jutottak hazai szakemberek.
Külföldre emigrált magyarok, figyelem! Új, nagyszabású kutatást indított az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Társadalomtudományi Kutatóközpontjának Kisebbségkutató Intézete, és a többi között arra kíváncsiak, hogy ki milyen okból döntött a kivándorlás mellett.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Horváth Péter által vezetett kutatócsoportja a sejteken belüli rendellenes fehérjeváltozások pontos leírására alkalmas, világviszonylatban is újdonságnak számító, mesterséges intelligenciára épülő képfeldolgozásos eljárást dolgozott ki, amely hozzájárulhat a daganatos betegségek korai diagnosztikájához és a célzott kezelés továbbfejlesztéséhez.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának (SZBK) szakemberei szerint az eredmények révén jobban megérhető, hogy az immunrendszer miként reagál bizonyos molekulákra, és másokra miért nem.
Ha egy fél centiméter hosszúságú, sárgásbarna színezetű, fekete csíkos szárnyú rovart lát egy parlagfüvön, ne tapossa el, hanem jelezze a Nébihnek!
Több mint 20 új csigafaj mellett számos növényi vírust is találtak magyar kutatók.
Szemmel láthatatlan cseppekben, mesterséges sejtekben szimulálja az első létformák kialakulását egy nemzetközi kutatási konzorcium az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontját irányító Szathmáry Eörs vezetésével. A kísérlet annyira újszerű, hogy modernizálni kell hozzá a kísérleti eszközöket – a jelentősége ezért mutat messze túl pusztán a kémiai és a biológiai evolúció határmezsgyéjének a vizsgálatán.
A korábban hittnél kisebb és közelebb van a Földhöz a Betelgeuse óriáscsillag, még akár százezer évbe is telhet, mire szupernóvaként felrobban, állapította meg egy magyar csillagászt is a tagjai között tudó nemzetközi kutatócsoport – tudatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat.
